« Mo Hayder: Tokió »

Történet egy angol lányról, akit mindenki őrültnek tart. Egy lány, aki sokáig korházban volt egyetlen állítása miatt. Látott egy könyvet, egy olyan könyvet, amelyet senki más. Egy könyv, melynek tartalma a japánok szadizmusáról szól. A II. világháború során a japán haderők elfoglalták Kína fővárosát és ott egyetlen tél alatt 300 ezer civil áldozatot szedtek, a legkegyetlenebb módokon. Ezekre azonban nincs bizonyíték, csak egy rejtélyes 16mm-es film, amiről a könyvben írtak. Ennek a filmnek megtalálására teszi fel az életét. A film egyetlen embernél lehet, egy olyan embernél, aki túlélte ezt a terrort. Ő Tokióban él, azonban a film átadását feltételekhez köti.. véres feltételekhez.

A történet azonban ennél sokkal bonyolultabb. Lesznek itt alvilági kapcsolatok, yakuzák, hoszteszek, morbid dolgok, brutalitás és háborús élmények. Lényegében két szálon fut a cselekmény. Egyik a lány útja, hogy megszerezze a filmet, a másik pedig a film tulajdonosának naplójának újraélése, 1937 decembere Nankingban. Elég sok fordulat van és végig izgalmas a cselekmény, remek történet. Néhol hírtelen vált a szálak között, azonban ettől még jobban belemerülünk a történetbe.

A karakterek mindegyike beteg egy kicsit. Sok olyan dolog kiderül szépen sorban, amire soha sem gondoltunk volna az elején. A főszereplő jelleme lett a legmeghökkentőbb, szende, visszahúzódó lány, azonban sok rejtett titka van, amiről senkinek sem beszélt. Aztán ott van a másik főszereplőnk, a film tulajdonosa, kinek múltját sötét homály fedi, nem alaptalanul. Megrázó és elborzasztó dolgok kerülnek napvilágra. Túlzásoknak tűnhet elsőre, de ezek a személyiségek kellettek egy ilyen történethez. Mindegyiküket lehet szeretni, de utálni is.

A stílus magával ragadó. Részletesen tájábrázolásokat kapunk és egy-egy motívumot a végletekig kifejtve tálal az írónő. Tokió fényei, hangulata, a legpontosabban megkapjuk, azonban ha horrorisztikus jelenet következik, néhol már meghökkentően részletes kép tárul elénk. A morbid és brutális események is épp olyan hangsúlyt kapnak, mint egy-egy motívum jellemzése. Erre jobb előre felkészülni, egyes dolgokon megdöbbenünk, nagyon.

Összességében ez egy olyan mű, amit vagy utálni, vagy imádni lehet. Egy háború, egy olyan történelmi esemény bemutatása, melyre talán sosem derül fény. Hiszen ahogy az írónő is kifejti a végén, minél több ember dolgozza fel ezt a kort, annál több meglátás és spekuláció fog keletkezni. Sablonosnak tűnhet, de azt hiszem, mindenkinek olvasnia kellene Nanking történetét. Egy ilyen esemény elmesélése ad a legjobban betekintés a háború szörnyűségeibe és igazi elszenvedőinek életébe. Mindenkinek ajánlom, de egy 16-os karikát megérdemel, és lehet még engedékeny is voltam. Azt hiszem, egy kicsit komolyabb lettem a mű olvasása után, de az biztos, hogy másképp állok a háborúkhoz.