Spice and Wolf (狼と香辛料), számomra egy új kategória. Vándorlós, kalandoros kis stílus. Egy férfiről Lawrenceről és Hororól a farkaslányról (bár vörös a bundája.) Ami megfogott ebben a két részben az az, hogy iszonyat jól alkalmazzák megint a környezetrajzolást. Annyira tetszik ez a stílus, hogy hihetetlen. Mostanában sikerül kritikusabb szemmel nézni az animéket és jobban figyelek mindenre és ez a rajzstílus nagyon tetszik. Minden megbámulom, annyira nem is nézem itt a karaktereket, pedig az sem elhanyagolható. A bajom pedig az, hogy nem értem tökéletesen a fansubot, fura és viszonyla nehéz nyelvezetű.Egy falusi legenda szerint a farkas hozza a jó termést, azonban már az emberek saját erejükből is képesek jó termést aratni, így nem nagyon hisznek már ebben a dologban.
A főhős Lawrence épp hazaérkezik a faluba egy üzleti útról, ott már készülődnek az aratási ünnepségre, aminek alaphangját az adja, hogy valaki eljátssza Horot (farkas, isten) és ha megvan ki az, bezárják egy pajtába... na ez érdekes dolog.
Lawrence pedig este találkozik Horoval, a farkaslánnyal aki a szekerén fekszik, a férfi felébreszti és megkérdezi ki ő. Lawrence nem hiszi el így megkéri, hogy mutassa meg alakját, ez megtörténik. Aztán úgy döntenek, hogy Horo elkíséri utazásaira a férfit és együtt mennek északra, ahonnan a lány jött.
A zárórész a legjobb, a lány felöltözik végre ruhába, mert ugye eddig meztelenül flangált...
A második rész sem volt rosszabb, kis csapatunk utazik, vándorol. Sajnos ebből a részből nem sokat értettem, nem is nagyon tudtam utánaolvasni, meg inkább a környezetre koncentráltam, így sokszor bebambultam rajta. Majd talán a következő részt már jobban értem.
Szerintem érdemes elkezdeni nézni, mert még jó kis kalandos sztori is kisülhet belőle.
hat ez igy nem tunik valami erdekesnek.