Milyen lenne a világ, ha egy nagy történelmi esemény egy picit másképp alakul? Erre kapunk egy alternatívát a Code Geass környezetében. Britannia, mint a legnagyobb hatalom jelentkezik, befolyást gyakorolva az egész világra. Sorra hódította meg a Föld országait, majd 2010. augusztus 10-én a Brit Birodalom hadat üzen Japánnak. A szigetországnak esélye sincs a legújabb technológia, a KnightMare-k ellen, így hamar elesik. Japánt hozzácsatolják a Birodalomhoz, valamint megfosztják a legjelentősebb dologtól, a nevétől. Japán ezen túl a 11-es körzet, valamint a lakói a 11-esek. Ez talán a legnagyobb büntetés egy ország számára. A megmaradt ellenállok, akik jogosan küzdenek szabadságukért, hamar terroristaként tűnnek fel, hiszen csak vér árán tudják a figyelmet felhívni magukra. Hét évvel a háború után szintén egy ilyen akcióba csöppenünk, ahol egy kamiont próbálnak elrabolni a lázadók. Az autópályán menekülés közben majdnem elgázolnak két motorost, így szükségszerűen letérnek az útról és mondhatni balesetet szenvednek. Az egyik motoros, Lelouch utánuk megy és próbál segíteni, bemászik a kamionban, ami viszont hírtelen elindul. Ezután megérkezik a hadsereg, akik megpróbálják visszafoglalni a járművet, ám az behajt egy gettóba. A publikus információk szerint egy újfajta mérges gáz található a kapszulában, amit elraboltak, ám Lelouch hamar rájön, hogy egy lány van benne. Menekülőre fogják ugyan, de elkapják őket és a lányt lelövik. Egy pillanat múlva azonban feltesz egy kérdést Lelouchnak, „Ha lenne erőd, képes lennél élni?”. A válasz egyértelmű, igen. Ezután eljött egy új korszak az emberiség számára, egy korszak, amelyben Britannia elbukik. Az erő amit Leloluch kapott nem más, mint a Geass, amellyel bármely embernek parancsolhat és az szó nélkül teljesíteni fogja. Mit fog kezdeni Lelouch ezzel az erővel? Megtudja-e változtatni a világot? Nézzétek meg és megtudjátok.
A történet egyszerűen remek. Egy olyan cselekmény, amely tökéletes kidolgozott és részletes. A világ, amelybe csöppenünk teljesen elképzelhető és akár igaz is lehetne. Valamint kapunk egy olyan izgalmas, fordulatos és sokszínű sztorit, amelyet kevés animénél tapasztalhatunk. Láthatjuk, hogy növekszik az ellenállás, mit éreznek valójában az emberek, valamint mit tud kezdeni egy fiatal fiú egy olyan képességgel, amely megváltoztathatja a világot és az abban élő embereket. Olyan csavarokat kapunk, amelyeket csak kevésszer tapasztalhattunk. Olyan váratlan fordulatokat, amelyeknél leginkább lefordulnánk a székről, hiszen mindegyikük kiszámíthatatlan. Egyszerűen remek, kevés történet tudott ennyire magával ragadni.
A rajzolás elsőre elég fura volt. Főleg a főszereplő ábrázolása, elég vékony a testfelépítése, valamint a mozgása is érdekes. Leginkább az X-es grafikára hasonlít. Érdekes, hogy a többi karakter átlagosan van ábrázolva. De ha ezen túl tesszük magunkat egy szép és kidolgozott látványt kapunk. A környezet és a karakterek is kellően részletesek, valamint a harcok látványosak és dinamikusak. A mechák ábrázolása is ügyes, nem használtak CGI-t, de így is megállja a helyét a mai elvárásoknál. Grafikailag sem lehet panaszunk.
A zene remekül passzol a jelenetekhez. Akciókhoz inkább csak aláfestést kapunk egy kis igazolom fokozás céljából, ám a drámai, illetve fontos jelenteknél sokszor elég egyedi hangzást kapunk. Nekem tetszettek, de ez már ízlés kérdése. Az első opening igaz kicsit elüt a tényleges történettől, de azért remekül ráhangol. A második viszont már nem nyerte el a tetszésem annyira, nem igazán éreztem hozzáillőnek. Az első ending kicsit a poénosabb vénára hajaz, de levezetésnek tökéletes. A második inkább már az egyedüllétre és a magányosságra utal, ami akaratlanul is kialakul.
A karakterek egyértelműen öt csillagosak. Mindegyikük külön egyéniség, igaz a mellékszereplők között azért találni olyat, akinek a személyisége elég sablonos és tipikus. Főleg azok a karakterek tetszettek, akik kettős életet élnek. Ott van bennük a lázadó ösztön, a harcos, aki küzd a szabadságáért és próbálja kivívni a tiszteletet, ám mégis képesek egyszerű iskolásként viselkedni, ha szükséges, sőt még tipikus jelenetekbe is képesek belekeveredni. Lelouch karaktere egyértelműen tökéletes. Nekem végig olyan érzésem volt, mint ha Lightot látnám (Death Note) és valóban sok hasonlóság felfedezhető a két szereplő stílusa között. Suzaku karaktere irritáló volt néha, a békapárti nézetei, ám ő tökéletes ellenpárja Lelouchnak és hamar rá kell jönnünk, nem egyértelmű, hogy ki a jó és ki a rosszfiú. Megdöbbentő, hogy mennyit változnak a személyiségek, valamint az, amikor saját maguknak is nehezen tudják elszámolni a cselekedeteiket. Valóban helyes az, amit teszek? Képes vagyok megváltoztatni a világot? Tökéletes, ennyi.
Összességében ez egy kiemelkedő alkotás. Egy példaadó történettel, szép rajzolással, néhol sablonos, de legtöbbször kellemes hangzással és egyszerűen lenyűgöző karakterekkel, akinek több oldala is van és mindegyikük változik az idők során. Hasonló érzelmeket kevés mű vált ki belőlem, bárkinek ajánlanám, aki szereti az ilyen történeteket, de annak is, aki nem. Hiszen itt nem egy tipikus ellenállok a birodalom elleni harcról van szó. Felmerülnek olyan kérdések, hogy milyen áron lehet megváltoztatni a világot, milyen áron szállhatunk szembe valamivel, ami legyőzhetetlennek tűnik? Valóban feláldozhatóak az emberek a nagyobb jó érdekében? Remekmű. Mindenkinek látnia kellene, akár többször is. Epekedve várom a második szériát.
