Vörös hold. Egy olyan jelenség, melyet csak kevesen láthatnak. Ám ha ez az égi test feltűnik, olyan dolgokra kell felkészülnünk, melyre a tudomány nem adhat választ. Az emberek rég elfelejtették a mágusokat, ám mégis ők azok, akik minden egyszer szembeszállnak az emberiséget fenyegető Emulátoroknak nevezett szörnyekkel. Hiiragi Renji is egy ilyen varázsló, ám ő ennek nem különösebben örül, hiszen rengeteg feladata miatt nem igazán tud iskolába járni, pedig ő szeretne (kivételes ember). Új feladata eltérni látszik az eddig megszokottaktól, hiszen egy iskolájába érkezet új diákot, Shihou Elis-t kell megvédeni. Első látásra egy gyámoltalan, kedves lányról van szó, azonban ahogy eljön az éj, az iskola rejtélyes fája kezdi szólítani őt, majd egy furcsa lény támadja meg. Szerencséjére Akabane Kureha vele van – aki mellesleg szintén varázsló, Hiiragi társa – így nem esik baja, majd ráadásként még Hiiragi is feltűnik. Azonban egy hírtelen mozdulattal Elis felé indul a szörny, aki valahogy használja a fában talált gyöngyöt és megvédi magát. Vajon ki is Elis, és milyen szerepe van a gonosz elleni harcban? Milyen erőt képvisel a rejtélyes gyöngy? Nézzétek meg és megtudjátok.

A történet igazából elég sablonosnak mondható. Persze, bele lehet magyarázni sok mindent, de ez egy tucat sztori. Van egy lány, aki mit sem tud magáról, majd hírtelen egy mágikus társaságba kerül (persze ezen nem lepődik meg cseppet sem) és végül megmenti a világot. Rengeteg hasonló történetet láthattunk már, a végkifejlet tér talán kicsit el a megszokottól. Epizódról epizódra hajtják végre a feladatokat, néha bedobnak egy kis hétköznapibb történést, kis drámát és ennyi. Igaz, talán épp ezt a megszokottsággal egybekötött vígjátékot kedveljük az ilyen történetekben. Akció van bőven, azonban egyik sem kiemelkedő, szokás szerint az utolsó pár részen van erős hangsúly, addig csak töltelék.

A rajzolással különösebben gond nincs. A karakterek kellően kidolgozottak, a lányok aranyosak, Hiiragi pedig a szokásos lázadó külsőt kapta. A környezetek ábrázolása változó. Egyes esetekben részletes és kápráztató, ám máskor pedig elhanyagolt. A varázslatok grafikája viszont szép lett. Tényleg egy természetfeletti érzést kelt a nézőben, látványos, szép és változatos. Igazából a harcoknál zajló események kaptak nagyobb hangsúlyt és a dinamika magával ragadóra sikerült. De ezen kívül mondhatni átlagos 2007-es rajzolást kapunk.

A zenékre nem lehet panaszunk az animében. Az opening kellően pörgős és elég sok utalást tartalmaz a jövőbeli eseményekre. Emellett egy kicsit drámai hangulatot is ad, ám ez szerintem illik is a történethez. Az ending még jobban elnyerte a tetszésemet, hiszen lágy finomsága mellett mégis egy izgalmas dallamot hallhatunk. Valahogy ez talán jobban illik az animéhez, mint az opening, nekem egyik kedvencem lett. A jelnetek alatt megszólaló ütemekre sem lehet panaszunk, hiszen minden esetben remekül fokozzák a hangulatot. Különösen kiemelném az utolsó részben az endingre épített fő jelenetet, az remek lett.

A karakterek sajnos ismét csak elég sablonosak lettek. Hiiragi a lázadó, de mégis kedves fiú, aki élete árán is megvédené barátait. Kureha a tipikus gyerekkori barát, aki fülig szerelmes a fiúba, mégis csak barát akar maradni. Akari szokásos csendes, érzelemmentes, ám mégis egy-egy mosollyal tudatja, hogy kedveli a többieket. Elis, gyenge, törékeny, ám mégis ha elhatározza magát megmenti a világot. Jellemfejlődés nem igazán van, múltbéli visszatekintések sem. Sajnos ezek átlagos, tucat karakterek.

Összességében ez egy felejthető anime. Sablonos történettel, kellemes rajzolással, remek zenékkel, unalmas karakterekkel. Az pedig, hogy maximalista happyend van, illetve gonosz karakterek nincsenek, még jobban lehúzza ezt a történetet. Igazából azoknak ajánlanám, akik kevés ilyesfajta történetet láttak, vagy szimplán egy sablonosabb kikapcsolódást keresnek. Mágia, örökbarátság, legyőzhetetlenség, ezt kapjuk ettől a történettől. Nagyon unatkozós délután egyszer nézhető.