Képzeljünk el egy csodálatos villát. Gyönyörű környezet és káprázatos berendezés. Ez azonban nem elég, ebbe a különleges házba költöztessünk be 4 ragyogó fiút. A lakbér azonban nem alacsony, így az élet mégsem olyan egyszerű. Azonban itt a lehetőség megszabadulni ettől a fránya dologtól, a feladat látszólag egyszerű. Csinos, előkelő lányt kell varázsolni a ház tulajdonosának unokahúgából, Nakahara Sunakoból. Viszont, ha elbuknak, a bérük meg lesz triplázva, így mindent bele kell adniuk. A feladat azonban annak ellenére, hogy könnyűnek tűnik, cseppet sem az. Már az első epizódban kiderül, hogy nincs rendben valami ezzel a lánnyal. Arcát haja eltakarja, ruhái közönségesek és megjelenésével bizony elég hamar a frászt hozza az emberekre. Szobájában a sötétség uralkodik, horrorfilmek hada sorakozik és fura, undorító bábuk jelképezik a társaságát. Hogy sikerül-e a négy macsónak megváltoztatnia a lányt? Nézzétek meg és megtudjátok.

A történet első látásra elég idiótának tűnhet. Ez azonban nincs így, cseppet sem sablonos a cselekmény. Igaz, senki se számítson hatalmas fordulatokra, világmegváltó dolgokra, az azonban biztos, hogy rekeszizmok nem maradnak érintetlenül. Minden epizódban egy-egy újabb próbálkozást tekinthetünk meg, hogy szegény Sunakóból egy emberi lényt varázsoljanak. Érdekesség, hogy habár ugyanaz az alap végig, mégsem válik unalmassá a történet. Igaz, néhol kissé klisé szaga van a dolognak, de ettől függetlenül remek szórakozást nyújt, valamint ésszerűen összerakott epizódokat kapunk az animétől.

A rajzolás az, amely szerintem a leginkább megoszthatja a nézőket. Azonban ha megszokja az ember, akkor már nincs vele semmi gond. Ami elsőre feltűnhet, hogy a négy srác elképesztően bishounen karakterek. A környezettel különösebb probléma nincs, nem mondható kiemelkedőnek, de nem is csúnya. Arra viszont most készüljünk fel, hogy Sunako kb. az anime 90%-ában chibi módban marad. Ez az elején elég zavaró, de hamar hozzászokik az ember. Valamint egy jelentős tulajdonsága van még a grafikának, hogy rengeteg a fanmód. Szinte fele-fele arányban van a normális és a fan grafika. Ez szintén megszokás tárgya, vagy képes elviselni a néző, vagy nem.

A zenékkel különösebb probléma nincsen. Az opening kicsit pergősebb, azonban nem igazán éreztem, hogy illene az animéhez, de ettől függetlenül hallgatható. Az ending hasonló élményt nyújt, azonban a táncoló boncbábú látványa sokat dob az összképen, elvileg. A jelenetek alatt hallható dallamok nem bírnak különösebb jelentőséggel, illenek a hangulathoz, fokozzák azt, de ennél többet nem igazán várhatunk tőlük. Egy szóban összefoglalva a mű zenéit: átlagos.

A karakterek talán az anime legerősebb pontja. Kapásból kapunk 5 főszereplőt, akik teljes mértékben eltérőek (kivétel a 4 srác gyönyörűsége). Szerencsére a mű során sok visszatekintés van a múltba, így mindenkiről megtudhatunk háttér információkat, motivációkat, teljes képet kapunk az 5 főszereplőről. Valamint az is pozitív dolog, hogy erős jellemfejlődés figyelhető meg szinte mindenkinél. Ezen kívül sokszínűek a személyiségek, mindegyikük más és egyikük sem az a tipikus futószalagon érkező karakter.

Összességében egy nem sablonos, ám mégsem olyan kiemelkedő animével nézünk szembe. Szokatlan történettel, szokatlan rajzolással, átlagos hangokkal, remek és sokszínű karakterekkel. A fő erénye ennek a történetnek a humora. Sunako elmebetegsége és a srácok próbálkozásai. Aki belevág, jobb, ha felkészül a sorozatos székről leesős poénokra. Vígjátékok között az erős mezőnyben szerepel, ez már az első pár rész alapján egyértelmű. Bárki számára ajánlható, hiszen remek szórakozást nyújt. Az, hogy bishounenek vannak benne ne riasszon el senkit, hamar meg lehet szokni és egy idő után már ez is inkább poénforrás lesz. Egyszer feltétlenül, de akár többször is nézhető.